Blaise

Blaise Keith Reed

Fontosabb adataim

Név: Blaise Keith Reed
Kor: 1730 éves
Nem: férfi
Faj: Vámpír; Város Úr
Születési hely; idő: 293. 01. 25. Anglia területén
Átváltozás éve: 18 évesen 311-ben
Átváltozási alak: -
Főkarakter: ide
Play by: Jared Leto

Én vagyok

Külső: 195 cm magas, kék szemű, barna hajú fickó. Ha rátör az ideiglenes agybaj képes elvetni a sulykot. Ilyenkor rendszerint kifesti a körmét, befesteti a haját, szemceruzával kihúzza a szemét. Félreértés ne essék, ennek ellenére a gyengébbik nemhez vonzódik. Szeret sportolni, ez izmos, kidolgozott testén is jól látszik. Mint már említettem furcsább korszakaiban haját extrém színűre festeti, fazonját nem hétköznapira vágatja. Normális esetben sötétbarna haja szélfútta, kócos. Arcát borosta fedi, de mivel szakállat nem akar növeszteni hetente egyszer, megborotválkozik. És persze ne feledkezzünk meg a tetoválásiról sem. Mindkét alkarját kívül egy-egy triász, bal alkarján belül egy Echelon logo, vádlián egy-egy felfelé mutató nyíl. Rendszerint sportosan öltözködik, de az öltönyöket sem veti meg.

Jellem: Megfigyelések alapján, magánéletben egy igazi link alak volt. Folyton komolytalan volt, és szeretett mindenből viccet csinálni, nem lehetett látni haragosnak, ingerültnek, vagy szomorúnak. Dohányzik, alkoholizál, sőt, mondhatni mindent kipróbált amit a szülők tiltanak a gyermekeiknek. A nők pedig nagy gyengéi. Sajnos szerette megvizsgálni a dolgokat a saját szemszögéből is, rendelkezett egy saját etikai szabályzattal, különös egy alak.
Munkában: Nagyjából pont az ellentétje volt. Komoly, céltudatos, minden ellenvetés nélkül megcsinálta a feladatát.
A jelek szerint, az új munkájában a hétköznapi énjét használja. Talán ez az igazi.

Különleges képesség: Telepátia: képes gondolati úton kommunikálni bárkivel nem csupán saját fajtársaival, ha kiterjeszti a képességét a karakter, akkor a beszélgetés erejéig a másik karakter is képes lesz így válaszolni neki. Egyszerre maximum öt karakterrel fog tudni így "beszélgetni" a karakter.
Megtévesztés: az emberek fejébe tud behatolni és bármit láttat velük, de úgy, hogy ők nem tudják, hogy nem a valóságban vannak.

Kis / Nagy családom

Hmm, család... Már nagyon régen használtam ezt a szót és nem is igazán magamnál, talán akkor történt mikor megismertem Protectiva-t. Nézzük lassan kétezer év távlatából mire is emlékszem.
Anya: Thalia Reed; 50 évesen elhunyt;
Jó kapcsolatot ápoltunk, semmiért sem panaszkodhatok.
Apa: Thomas Reed; 80 évesen hunyt el;  Olykor megkaptam az atyai áldás, olykor meg a poklot járatta meg velem, sok tanulékony időszakom volt mellette.
Testvérek: -
Egyéb hozzátartozók: Protectiva az én drágalátos és egyetlen "gyermekem" vámpír éveim alatt.

Történetem

Most kellene, hogy valamit felmutassak, igaz? Lássuk csak, kezdjük a legfontosabbal; Vámpír vagyok! Nem is akár milyen vámpír, a Város Úr! Ha nagyképű és seggfej lennék, akkor most jönne a rész a kiokításról, hogy hogyan is merészelj megszólítani, de nem áltatlak ilyenekkel. Hót normális vagyok némi bohósággal fűszerezve. Természetesen ha a helyzet és az adott személy megkívánja, akkor a jól elrejtett rosszabbik énem is elő tudom venni, de azzal nem szeretünk találni, szóval te se akarj inkább. Amit akarok azt megszerzem magamnak, de mióta átváltoztattak és sosem űztem ezt a sportot, már csupán azért sem, mert az elején nekem sem tetszett, hogy külső beavatkozás került az én szépen felépített életembe. Meg sem kérdezték, hogy akarom-e, bár utólag vissza gondolva nem is ellenkeztem egy pillanatig sem. Láttam sok mindent az évezred alatt és mikor már épp kezdtem volna bele nyugodni, hogy egyedül nekem tökéletes lesz egy fiatal embernőn akadt meg a szemem. Tisztán ki tudtam venni vonásaiból mennyire nem tetszik neki a saját élete és eltökéltem, hogy bizony megszabadítom ettől, azt viszont nem terveztem meg hogyan fogom csinálni. Azon az éjszakán is évek távlatából tértem vissza hozzá, majd mentettem meg súlyos sebesülésétől, ami végzetesnek hatott. Olyanná formáltam, mint én voltam. Ugyan azt a dühöt láttam rajta, mint magamon, mikor átváltoztattak, de tudtam hogyan kell kezeljem. Háromszáz évig magam mellett tudtam tartani míg mindent megtanult. Képessége egyszerűen megbabonázott, bámulatosan használta miután nem az érzelmei irányították. De ahogy az lenni szokott, miután már nem kellett mellettem legyen elhagyott. Én is megtettem a mesteremmel, de átélni a másik oldalról nem volt felemelő érzés, már csak az érzéseim miatt sem. Az embereimet küldtem utána, hogy felkutassák miután elnyertem elődömtől a város ura címet, hamar kiismertem magam a dolgokban és igyekeztem az íratlan szabályainkhoz mérten irányítani a vámpír társadalmat, olyan információkat tudtam meg amiket addig csak képzeletben gondoltam, hogy léteznek. Elődöm bizony minden fajtánk bélit gondosan számon tartott, mindent tudtam mindenkiről. Még Protectivaról is derültek ki érdekes dolgok. Embereimet a legjobbak közül válogattam ki, Ethan tűnt a legkiválóbbnak mind közül, így belőle vált a jobb kezem, kétszer is olyan közel került az általam áhított nőhöz, hogy majdnem vissza kaptam, de túl jól tanítottam ki, mindig megszökik a keresők elől. Több évszázad elteltével egy levelet kaptam kézhez, tékozló madárkám "haza" vágyik, a segítségemre van szüksége. Így felkészítettem egy csapatot, hogy elébe siessenek, mihamarabb ismét az "aranykalickában" akartam látni, meg is volt a helye mellettem, tudtam, hogy ő lesz az első Város Úrnő, itt volt az ideje a reformoknak, már csak meg kell érkeznie.

Gratulálunk, Elfogadva